Számos vállalat dolgozik a hústermelés innovációján, és a Memphis Meats volt az első, aki csirkepálcákat kínálott azoknak az étterem vendégeinek, akiknek húsát a laboratóriumból szerezték be.

Az intenzíven tenyésztett ipari állatállomány túlzott húsfogyasztása egyre növekvő probléma a világon.

A FAO szerint az állattenyésztés az üvegházhatású gázok összes kibocsátásának 14,5% -át teszi ki. A világ vetésterületének 1/3-át az állatok takarmányozásához szükséges milliárd tonna élelmiszer előállítására használják, elsősorban a szója és a kukorica monokultúráinak felhasználására, és világszerte elérhető édesvízünk akár 23% -át állattenyésztésre használják.

A termesztett, in vitro műhúsnak is nevezett terméket háziállatok sejtjeiből nyerik.

A tenyésztési folyamat a sejtek károsodás nélküli eltávolításával kezdődik, majd ellenőrzött körülmények között izomsejtek, kötőszövet és zsírszövet, valamint vérsejtek képződnek a bioreaktorokban.

Ezután mind a négy alkatrészt egy bizonyos arányban kombináljuk, és szerkezetre egyesítjük. Az eredmény egy húsdarab, amely azonos az állattal.

A hús legfeljebb 6 hónapig tárolható a fagyasztóban, amelynek során a hús elveszíti minőségét. Egy év múlva nem lesz sem ízletes, sem pedig még hasznosabb.

Számos vállalat dolgozik a hústermelés innovációján, és a Memphis Meats volt az első, aki csirkepálcákat kínálott, amelyek húsát laboratóriumban szerezték be az étterem vendégei számára. Sikerült megtenni a kacsahúst és a sertéshúst is, amelyeket azonnal tálakká alakítottak.

Mint minden más, az EU-ban előállított élelmiszerhez, ezt a terméket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is ellenőrzi.

Chris Bryant, a brit sejttenyésztési társaság igazgatója elmondta, hogy az új hús 2022-ig elérheti a piacot. Az EU-nak és az EFSA-nak kulcsszerepet kell játszania az ilyen termelés biztosításában a világon.

Az új tenyésztési technológia állítólag jelentősen hozzájárul a környezet védelméhez, a vízfelhasználás csökkentéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és esetlegesen a vegetáriánusok és a húsevők közötti ideológiai konfliktusokhoz, kérdés: mi a helyzet az állattenyésztés, gazdaságok, legelők?

Hogyan fognak pénzt keresni a gazdák? Az állattenyésztés nem csak a „hús tányéron”, ezért gondosan meg kell vizsgálni a laboratóriumi gazdaság ezzel járó lehetséges következményeit.

• A laboratóriumi hús az orosz tudósok újdonsága.
• Az Egyesült Államok húsra készletezett.
• Húsbotrány: 6 ember halt meg Európában a listeriosissal fertőzött termékek miatt.
• A vezető orosz hentesek nagylelkűen fizetnek az orvvadászokról szóló információkért.
• A szibériai húst, rizst és gyümölcsöt az új gyárban feldolgozzák snackként.