Az utóbbi években a vágóhidakat bezárták Drezdában, Chemnitzben és Naunhofban, Szászországban (Németország). Az Altenburgi mészárlás fordulója már nem fogadja el a sertéseket. A sertéstenyésztőknek az állatokat Weissenfelsbe kell szállítaniuk Szász-Anhaltba.
Az MDR jelentés szerint ez növeli a mezőgazdasági termelők költségeit. Változtatások történnek a szállítási rendeletben is, amely szigorúbb szabályokat tartalmaz az állatok szállítására.
Juliana Bergmann, a Régió Gazdálkodói Szövetségének azt gyanítja, hogy a vágóhidakat költség okokból központosítják. Ez részben annak köszönhető, hogy a vágóhidak nem tudtak eleget tenni a szigorúbb követelményeknek.
A táplálkozási szakemberek azt sugallják, hogy enni legfeljebb 200 g sertéshúst kell naponta.
A szász és a türingiai Altenburgban végzett műveletek befejezése után nem lesznek nagy vágóhidak. Kelet-Szászországból származó sertések szintén megérkeznek a Szász-Anhalt Weissenfels-i Tönnies gyárba, a lengyel határ menti régióból.
Weissenfels nélkül az egyetlen kiút Bajorországba, Hessenbe vagy Alsó-Szászországba menne, ahol a meglévő vágóhidak találhatók.
De az állami mezőgazdasági termelők szövetsége már a "regionalizmus folytatásáról" beszél. Mióta a tonni disznóhús mészárlás után a tenyésztőnek nincs több befolyása arra, hogy a régióban tartózkodik-e, és itt értékesítik-e a húst.
- Korábban arról számoltak be, hogy Lengyelországban 9 fertőzött vadkanat találtak a németországi határ közelében.
- Japán olyan intézkedéscsomagot készít, amely az ASF kitörése esetén fokozza a sertéstartó gazdaságok biobiztonságát.
- Annak ellenére, hogy a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy Délkelet-Ázsiában nincs afrikai sertéspestis, több mint 4000 sertés halt meg.
- Azt is írtuk, hogy Oroszországban megvitatták az ASF epizootikus helyzetét és az országban fellépő kitöréseinek okait.
- Mivel az afrikai sertéspestis számos ázsiai és európai országban terjed, az új-zélandi sertéstulajdonosok éber.