A görög eperültetvényeket elsősorban a bangladesi migránsok szolgálják ki. Évekig maradnak itt, szörnyű, embertelen környezetben keresnek megélni.
Évente, októbertől májusig legfeljebb 12 ezer dolgozik a görög mezőgazdasági munkaerőpiacon, elsősorban eper ültetvényeken.
A mezőgazdasági termelők bevándorlói szerint a gazdák nagy nyereséget szereznek azáltal, hogy nem akarnak nekik megfelelő házat biztosítani. Ennek eredményeként a munkavállalókat arra kényszerítik, hogy béreljenek felhasználatlan mezőgazdasági földeket és ideiglenes kunyhókat építsenek, amelyeket "barangayoknak" hívnak.
A lakóházak különféle hulladékokból, műanyagból, bambuszbotokból és kartonból állnak, ami nagyon életveszélyessé teszi őket, mivel nemcsak nem tudják megvédeni a munkavállalókat a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól, hanem könnyen éghetők.
Görögország a világ 10. legnagyobb eper-exportőre, és nagyon intenzív termesztés. A betakarítás után a gyümölcs gyorsan romlik. Ezért szükséges a szamóca gyors és pontos szedése, amelyhez több emberre van szükség. A helyi lakosok nem akarnak ilyen munkát végezni, ezért a bevándorlók alkotják ennek a mezőgazdasági termelésnek a gerincét.
A mezőgazdasági termelők hatalmas nyereséget csak azért hoznak létre, ha nem migráns munkavállalóknak nem megfelelő lakást bérelnek. Ezenkívül a munkavállalók szerződés nélkül dolgoznak, és ha nem fizetik meg a bérleti díjat, a helyi rendõrség még zaklatta és megfélemlítette őket.
A migráns munkavállalók rendszeres tüzekben meghalnak gyúlékony barangai-szigetekben, ahol nincs folyó víz, villany vagy szaniter.
2018. júniusában a Nea Manolada egyik vándorló településén nagy tűz tört ki, amely minden embert elpusztított. Több mint 340 bangladesi munkavállaló mindent elveszített. Ugyanebben a régióban 7 tűz tört ki 2019-ben.