Új tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszú távon szervesen kezelt talajok hektáronként 40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a normál talajok.
A mezőgazdaság adja az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának kb. 11% -át. A talajkibocsátás adja a legnagyobb hányadot, különösen salétrom-oxid formájában.
A Andreas Gattinger, a Giesseni Egyetem által végzett hosszú távú kísérlet eredményei kimutatták, hogy az organikusan megművelt területeken a hektáronkénti nitrogén-oxid-kibocsátás körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb volt, mint a hagyományos szántóföldi területeken.![](http://img.tomahnousfarm.org/img/ferm-2020/14090/image_CP3vwD13d2P.jpg)
A termés szempontjából a „biodinamikus” rendszerben volt a legalacsonyabb a nitrogén-monoxid-kibocsátás, a „zéró megtermékenyítéssel” végzett kontrollkezelés pedig a legmagasabb. A kukorica termése nem mutatott különbségeket a salétrom-oxid-kibocsátásban az ökológiai és a hagyományos gazdálkodás között.
Ezt a következtetést megerősíti az a tény, hogy a talaj termékenységének olyan fontos mutatói, mint a pH (talaj savassága), a humusz formájában lévő szerves anyagok és a talajban található mikrobiális biomassza negatív korrelációban vannak a salétrom-oxid-kibocsátással. A tanulmány eredményeit tovább kell továbbvinni különböző talajokba, régiókba és termesztési rendszerekbe további hosszú távú tanulmányok révén.![](http://img.tomahnousfarm.org/img/ferm-2020/14090/image_y8B1NAQ6o48uJ.jpg)